Hogyan ne essünk mindig ugyanabba a hibába!

Mára már elengedhetetlen egy jól működő élelmiszeripari vállalat életében, hogy a minőségfejlesztésre ne fektessenek nagy hangsúlyt. Azonban még mindig ritkán találkozom olyan vállalatokkal, ahol komplex minőségfejlesztési tervet működtetnének. Pedig egy jól átgondolt minőségfejlesztési terv és annak megvalósítása számos egyéb pozitív gazdasági fejlődéssel is járhat a vállalat számára, a minőség javuláson kívül.

Az alábbi minőségfejlesztési technikák segítségével a vállalati folyamatokról naprakész és reális képet lehet kapni.

Az aktív minőség-ellenőrzés „korszakában” kezdték el használni azokat a statisztikai alapú eszközöket, amelyek segítenek a termelés nyomon követésében és a termékkel vagy termeléssel kapcsolatos problémák megismerésében. A vonatkozó adatok összegyűjtése közvetlenül még nem segíti a szükséges vezetői döntések megoldását: szükséges az adatok csoportosítása, további segítséget pedig az eredmények vizualizációja nyújt. Ezek az eszközök kiegészítve az oksági vizsgálatokkal a minőségbiztosítás hét eszközét jelentik.

A minőségbiztosítás 7 eszköze a minőségjavítást célozza meg, a termelésre fókuszálva. Az eszközök:

• adatgyűjtő lap,
• hisztogram,
• korrelációs diagram,
• Pareto diagram,
• Ishikawa (ok-hatás) diagram,
• folyamatábra,
• ellenőrző kártya.

A hét eszközt egymással szisztematikus összefüggésben kell alkalmazni annak érdekében, hogy a vezetés releváns döntéstámogató információhoz jusson.

Adatgyűjtő lap

Minőségi szempontok alapján segít rendszerezni jelenségeket. A selejtes termékek vizsgálatánál például jól használható arra, hogy a selejtté válás különböző megnyilvánulásainak gyakoriságát (karcos, törött, kopott, lötyög stb.) összesítik. Más adatgyűjtő lapok is elképzelhetők a termék és folyamat igényeihez igazodóan, lényeges közös vonása azonban minden megoldásnak az, hogy valamilyen kitüntetett szempont szerint csoportosít jelenségeket.

Hisztogram

Oszlopdiagram, ami osztályközökbe rendezetten, skálázott tulajdonságokat grafikusan ábrázol. Nem ad választ a jelenségek okaira, viszont egyértelműen láthatóvá teszi a tervezettől való eltérés jelenlétét a rendszerekben. Jól használható például töltőtömegének eloszlásának vizsgálatakor.

Korrelációs diagram

Összefüggések kimutatását segítő pontdiagram, ami két számszerűen mérhető tényező mentén ábrázol jelenségeket. Kimutathatók vele tendenciák, összetartozó elemek és kilógó értékek is. Nem ad választ az együtt mozgás okaira, azonban segít abban, hogy kijelölje a vizsgálat területét. Használható például a munkaráfordítás és a hibák száma közötti összefüggés vizsgálatához, így rámutathat, hogy a túlmunka aránytalanul növeli-e a hibázást.

Pareto diagram

A problémák elemzésére szolgáló módszer. Az ún. 80-20 szabályon alapszik, amely szerint a problémák 80%-a mögött a kiváltó okok 20%-a áll. Tehát ez alapján érdemes rangsorolni az okokat, és először a lényeges 20%-kal kell foglalkozni, mert e problémákkal a jelenségek nagy része elkerülhető. Ha javító intézkedéseket foganatosítanak, akkor a Pareto elemzés megismétlése lehetővé teszi a javítás eredményességének megítélését. Az elemzés sikerének kulcsa a „kategóriák” célszerű, szervezetre és tevékenységre jellemző meghatározása.

Ishikawa diagram

Egy adott probléma ok-okozati összefüggéseit több szinten, szisztematikusan mutatja be egy hal csontvázához hasonló ábrán. A fő szálkák jellemzően az ember, a gép, a módszer, a mérés és az anyag, azonban elterjedt megoldás, hogy minden problémához egyedileg definiálják ezeket a tényezőket. A hal fejében jelenik meg a probléma, a jelenség.

Az Ishikawa diagram olyan vizuális eszköz, ami segít megérteni az ok-okozati viszonyokat, a javítási folyamat azonban soha nem ennek felrajzolásával kezdődik, hanem a tényezők összegyűjtésével. Másképpen fogalmazva nem a halszálkákat kell feltölteni oda illő okokkal, hanem egyéb kreatív technikák segítségével listát készíteni a lehetséges okokról, majd azokat kategorizálni.

Folyamatábra

A folyamatábrázolás a termelési vagy egyéb folyamatok vizuális megjelenítésére alkalmas diagram. Célját tekintve különböző tartalommal és részletezettséggel jelenhet meg. Egyértelmű jelöléseket (módszertant) használva segít a tevékenységeket és kapcsolataikat gyorsan áttekinteni, sőt a változások is nyomon követhetők vele.

Ellenőrző kártya

A folyamtok kiválasztott paramétereinek időbeli alakulását leíró eszköz, amit jellemzően vonaldiagram formájában jelenítik meg. Szerepét tekintve a hisztogramhoz hasonló, azonban az ellenőrző kártyákkal a folyamat „menet közben” szabályozható.